Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Krónika
Anul şi data apariţiei: 24.07.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Kelemen Tamás
Titlul articolului: „Mi jobban akarjuk a párbeszédet”
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&what=4283


 

Interjú Szilágyi Zsolttal, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezõjével

– Táborzáró beszédében ön is említette, hogy a tusványosi szabadegyetem a román–magyar párbeszéd fórumának indult, most pedig a magyar–magyar párbeszéd fórumává változott. Ezt így is tervezték, vagy csak így sikerült?
– Valóban nem volt kielégítõ a román politikusok jelenléte. Be kell látni: mi jobban akarjuk a párbeszédet a román politikai elittel, mint õk velünk. Ebben a táborban olyan tabutémákat vetünk fel, melyektõl több román politikus egyszerûen fél, mert úgy gondolja, nem tesz jót a népszerûségének, ha magyarokkal ül egy asztalhoz például a csángókérdésrõl vagy a regionalizmus ügyérõl beszélgetni. A román politikusok részvételét ebben az évben a kormánykoalíción belül és a román politikában dúló háború akadályozta. Olyan román politikusok mondták le részvételüket, akik a tábor kezdete elõtti napon még visszaigazolták, hogy számíthatunk a jelenlétükre. Az idén azonban mi is a román értelmiség részvételére fektettük a hangsúlyt. Nem is panaszkodhatunk, kiváló román elõadóink voltak. Általuk a tábor megtartotta román–magyar jellegét.
– Mintha enyhülés mutatkozna az erdélyi magyar–magyar viszonyokban. Idén az RMDSZ több vezéralakja is elõadást tartott. Ez minek tulajdonítható?
– Minden évben meghívtuk az RMDSZ vezetõit is, de a meghívottak listája a témáktól is függ. Fontos volt a Tõkés–Markó párbeszéd, a jövõben eldõl, hogy lesz-e folytatása. Tavaly is sikerült egy asztalhoz ültetni õket, de azóta sem indult be mûhelybeszélgetés az autonómia, erdélyi magyar politika, egységes brüsszeli fellépés vagy akár a kisebbségi törvény kapcsán. Az enyhülés annak tulajdonítható, hogy az RMDSZ konkrét eredményeket még nem tudott felmutatni. A kisebbségi törvény hosszú agónia után kimúlni látszik. Elképzelhetõ, hogy Bukarestben összeomlik a kormány az uniós csatlakozást követõen. Világos, hogy az erdélyi magyar politikának meg kell újulnia, és a parlamenti magyar képviselet jelenléte és ereje attól függ, hogy például elõválasztásokkal sikerül-e megteremteni a közös lista esélyét. Erre utal Markó Béla javaslata, habár konkrétan nem mondta ki.
– Miként látják a szervezõk az évrõl évre ismétlõdõ hatósági tusványosi túlkapásokat?
– Nagyon szomorúnak tartom, hogy a rendõrség évrõl évre azt gondolja, hogy erõdemonstrációt kell itt tartania. Teljesen indokolatlan és cinikus a nagy rendõri erõk, a villogtató rendõrautók felvonultatása. A megyei rendõrségnél már tiltakoztunk a fellépés ellen, szándékunkban áll megkeresni a belügyminisztériumot is annak kiderítéséért, hogy központi utasításra cselekedtek az egyenruhások, vagy helyi túlkapás történt.
– Mi volna az idei tábor legfontosabb üzenete a politika és civil szféra számára?
– Egyik üzenete, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak új eszközei nyílnak az integrációt követõen. Azok a nemzetek sikeresek, amelyek tudják, mit akarnak, és össze tudnak fogni a közös célokért, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldalon politizálnak. Mind a magyar, mind az erdélyi politikát olyan törésvonalak osztják meg, melyek az összefogás lehetõségét csakis a tisztázó párbeszéd alapján teszik lehetõvé. A klasszikus politikai harcok nemzetközi pályán újraértelmezendõk. Megtörténhet egyébként, hogy Romániában is alkalmazzák a pozsonyi forgatókönyvet, amikor is a csatlakozás után a baloldal úgy szövetkezett a szélsõséges nacionalistákkal, hogy legelsõ céljuk a magyaroknak a politikai életbõl való kiszorítása volt. A magyar politikának az intézményteremtés kell legyen a célja, hogy a közösség megmaradásának ügye ne legyen kiszolgáltatva az aktuálpolitikának. Az egyetem, valamint az egyházi és civil intézmények, ha megszilárdulnak és polgárjogot nyernek, stabil bázisai lehetnek a megmaradásnak és hosszabb távon az autonómiának.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.